Az elegendő alvás - Álmok - Nővilág - A sikeres nők honlapja

A nyugodt alvás receptje
A pihentető, nyugodt alvás
A visszatérő álmok
Alvás, álom, bioritmusok
Az alvás hatalma
Az alváshiány károsítja az agyat
Az elegendő alvás
Elemezd álmaid Önmagad jobb megismerésére
Mit jelentenek szexuális álmaink
Álmodoztam vagy bóbiskoltam
Álmok hívása a gyászban

Mennyi alvás elegendő?

Az állatkísérletek azt mutatták ki, hogy az alvás annyira fontos a túléléshez, mint például a táplálkozás. Például az egyébként átlagosan 2 - 3 évig élő patkányok mindössze 5 hétig képesek élni, ha megfosztják őket az alvás egyik (a gyors szemmozgású ún. R.E.M. szakaszától) és csupán 2 -3 hétig, ha egyáltalán nem aludhatnak. Nagyjából ennyi idő alatt következik be nálunk az éhhalál is.

De vajon mennyi alvásra van szüksége az embernek? A kérdés megválaszolásának érdekében a tudósok megvizsgálták, hogy az emberek átlagosan mennyit alszanak úgy, ha nincs semmilyen, az alvást korlátozó körülmény. Az átlagos mennyiség korosztályonként változik. Egy felnőtt például (minden korlátozástól mentesen) 8 - 8,5 órát alszik, de ennek pontos értéke egyénenként változik. Vannak például olyanok, akiknek 7 óra elég ahhoz, hogy ne legyenek fáradtak, míg másoknak akár 9 óra is szükséges lehet. Az alvásigény az ember élete során változik. Az újszülötteknek napi 16 - 18 órára van szükségük, míg az óvodás gyerekeknek napi 10 - 12 -re. Az iskolás korúaknál és a kamaszoknál ez 9 órára csökken. A pubertás kor hormonális hatásai megváltoztatják a belső biológiai órát. Ennek eredményeképp a tinédzserek általában később fekszenek, mint a fiatalabb gyerekek és a felnőttek, és emiatt reggelente tovább alszanak. Ez az alvás - fölkelés ritmus természetesen nem felel meg a középiskolák napi órakezdési idejének, ezért az átlagos tinédzserek 7 - 7,5 órát alszanak naponta.

Ahogy az emberek korosodnak, az alvás szakaszainak mintája is megváltozik, különösen igaz ez a mély alvás szakaszra. A gyerekeknél még ennél is hosszabb ez a szakasz, ami megmagyarázhatja, hogy ők miért nem ébrednek fel a hangosabb zajokra, vagy például arra, ha szüleik az autóból az ágyukba viszik őket. Kamaszkorban a mély alvás időtartama drasztikusan lecsökken, helyette hosszabb lesz az alvás kevésbé mély, második szakasza. A fiatal felnőttkorban és középkorban a mély alvás időtartama tovább csökken, egy tanulmány szerint a teljes alvásidő mindössze 5 százalékára. Helyette az éberebb alvás (az 1. és 2. szakasz) lesz hosszabb. Középkortól kezdve egészen az időskorig már jellemzőbb az éjszakai gyakori felébredés, aminek következtében egyre inkább lerövidül az 1. és 2. szakasz mind a gyors szemmozgás (R.E.M.) nélküli, mind pedig a gyors szemmozgásos (R.E.M.) alvásszakaszban.

Sok idős panaszkodik nehéz elalvásról, kora hajnali felébredésről, éjszakánkénti gyakori és hosszú álmatlanságról, napközbeni fáradtságról, illetve a frissítő szunyókálások hiányáról. Mivel ebben a korban már gyakoribbak az egészségügyi problémák, ezért az előbbi panaszok gyakran a betegségekre, valamint az azt gyógyító kezelésekre vezethetők vissza. Egy tanulmány szerint az alvásproblémák gyakorisága rendkívül alacsony az egészséges idős embereknél. További ok lehet még az átmeneti légzés-kimaradás, az ún. nyughatatlan lábak szindrómája, valamint az egyéb alvást befolyásoló betegségek. Szintén említésre méltó és megemlítendő oka a nyugtalan éjszakáknak a hajlott korban egyre gyakoribb éjszakai vizelési inger.
Néhány kutatási eredmény arra utal, hogy idősebb korban a biológiai óra diktálja a korai lefekvést, és ennek megfelelően a kora reggeli kelést. Nincs arra utaló bizonyíték, hogy az időseknek kevesebbet kellene aludniuk, mint a fiataloknak. A nem elegendő alvás náluk is napközbeni álmosságot, figyelem- és memória zavarokat, valamint lehangolt kedélyállapotot okoz, aminek megakadályozására sokan altatókat szednek, és sajnos számos esetben túladagolják azokat.

A tanulmányok szerint felnőtteknek körülbelül 7-8, gyerekeknek és kamaszoknak mintegy 9 óra szükséges ahhoz, hogy teljesen kipihentek legyenek. Ezek a számok természetesen kortól, egyéntől, az alvás minőségétől függően változnak, és csak minimális értékek a napközbeni álmosság elkerülésére. Ezekhez hasonló mennyiség szükséges az elhízás, a cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulási kockázatának csökkentésére.

Az alvás minősége legalább olyan fontos, mint annak mennyisége. Akiknek általában nem zavartalan, vagy túl rövid az éjszakájuk, általában nincs lehetőségük a gyors szemmozgásos (R.E.M.) és az anélküli (R.E.M. nélküli) szakaszok végigalvására, pedig mindkettő alapvető fontosságú az egészséges alvás növekedést és sejtjavítást végző funkcióinak kihasználásához. Sokan próbálják hétvégén behozni a hétközben "összegyűjtött" elmaradásukat az alvást illetően, azonban ezzel a stratégiával nem lehet teljes mértékben törleszteni a szervezetükkel szembeni adósságot. Ez logikus is, hiszen lehetetlen dolog egyetlen éjszaka alatt bepótolni az alvás előző öt nap elmaradt jótékony hatását. Akár egyetlen napnyi elégtelen alvás is negatívan befolyásolja az ember következő napját.