Egyszer fent, egyszer lent - Wellness - Nővilág - A sikeres nők honlapja

Egyszer fent, egyszer lent

Napirendünket, lépéseinket mindig az óránkhoz igazítjuk, és sokszor percre pontosan be kell osztanunk időnket.  Ha a karóránk mellett egy másik, sokkal fontosabb órára, a belső óránkra is figyelni tudunk, sokkal egészségesebbek és kiegyensúlyozottabbak lehetünk.

   A bioritmussal, az életműködéseinket meghatározó belső folyamatokkal külön tudományterület foglalkozik, melyet kronobiológiának neveznek. A kronobiológiai szakemberek azt vallják, ha jobban ismerjük belső óránkat, optimalizálni tudjuk életműködéseinket, egészségesebbek leszünk, megelőzhetjük egyes betségek kialakulását, meggyorsíthatjuk a gyógyulást.

Dr. Michael Smolensky kronobiológiai szakértő és Lynne Lamberg orvos a közelmúltban megjelent könyve bestseller lett ebben a témában

( The Body Clock Guide to Better Health, Henry Holt and Company, NY, 2000).

  Belső óránk határozza meg, hogy hogyan ébredünk reggel, hogy milyen gyorsan tudunk megírni egy levelet, hogy mennyi idő alatt tudunk két kilómétert megtenni biciklivel, hogy mikor leszünk este álmosak, mikor újúl ki a gyomorfekélyünk, vagy hogy mikor kapunk meg valamilyen fertőzést - olvashatjuk a könyvben.

A kronobiológiai kutatások több szempontból hasznosak. Meg lehet mondani, hogy egy ember számára mikor a legideálisabb bevenni bizonyos gyógyszereket. A gyógyszerek hatása optimalizálható, ha pont a megfelelő időben vesszük be, és ezzel együtt a mellékhatások minimalizálhatók, állítja Smolensky és Lamberg.

Ugyanígy az sem mindegy, hogy mikor végeznek el egy-egy orvosi vizsgálatot, illetve különböző orvosi beavatkozásokat. Pédául egy asztmás betegnél jellemző, hogy kora délután legjobbak a tüdőfunkciók, és reggel a legrosszabbak. Ezért ha a beteget kora délután vizsgálja meg az orvos, arra a következtetésre juthat tévesen, hogy a beteg sokkal jobban van, és tökéletes az aktuális terápia. A reggeli orvosi vizsgálatkor sokkal jobban megítélhető az asztmás beteg állapota.

A bioritmusunk határozza meg azt is, hogy reggelente energiadús ételeket kívánunk, és azt is hogy legtöbbször esténként, éjszaka sóvárgunk édességekért. Ez a ritmus szabályozza testünk súlyváltozásait, azt hogy télen felszedünk néhány kilót, tavasszal és nyáron pedig sokkal könnyebben tudunk megszabadulni súlyfeleslegünktől.

    A bioritmus hatással van a szervezet energiahasznosító folyamataira is. Sokkal könnyebben lehet fogyni, ha inkább a reggeli órákban fogyasztjuk el a napi kalóriamennyiség nagy részét, szemben az esti fogyasztással. A szerzők megemlítik a University of Minnesota vizsgálatait, ahol a kísérletben részt vevő személyek ha a naponta egyszeri 2000 kalória energiatartalmú étkezésüket reggelire fogyasztották, akkor fogytak, ha vacsorára ették meg, akkor híztak.

A napi egyszeri étkezés nem egészséges, és sok esetben nem is kivitelezhető (pl. cukorbetegek esetében), de a vizsgálatok azt mutatják, hogy a letöbb energiabevitelre igazán a reggeli órákban van szüksége a szervezetnek.

Pont az ellenkező érvényes a testmozgásra, a sportra. Szervezetünk késő délután és kora este van teljesítőképessége csúcsán, erre az időpontra érdemes tenni a napi edzéseket, mert ekkor éri el szervezetünk a nap folyamán a legmagasabb hőmérsékletet.

Miről szól a kronobiológia?

Az élő szervezetek a legegyszerűbbtől a legbonyolultabbig érzékelik és mérik az időt, s különbözőképpen reagálnak annak változásaira, és élettevékenységüket összehangolják a belső és külső ritmikus változásokkal. A kronobiológia ezen jelenségek rendszerezésével, tanulmányozásával, gyakorlati felhasználásával foglalkozik.

A bioritmus (bioritmológia) az élő szervezet ciklikus változásait követi nyomon. 23, 28 és 33 napos ciklusokat különít el. Elmélete szerint az ember életében megállapítható három alapvető ciklus, melyek meghatározzák munkaképességét, érzelmi és értelmi állapotát. Ezek a ciklusok a születés napjától indulnak 0 kezdőértékkel, és 23, 28 valamint 33 napos periodikussággal ismétlődnek. Segítségükkel az élet bármely napjára kiszámolhatók az adott tulajdonságok állapotainak, szintjei. Így például meghatározhatók aktív, eredményes feladatvégzésre és helyes döntések meghozatalára vagy kritikus, balesetveszélyes helyzetekre "alkalmas" napok. A fellendülés időszaka a pozitív, a hanyatlás pedig a negatív állapot időszakának a mutatója.